Erős Chelsea-t vert meg az Inter, elégedetten távozhat Moszkvából a Sevilla.
Szerdán a Bajnokok Ligája nyolcadöntőinek utolsó két meccsét is lejátszották, és összességében talán a vendégek lehetnek elégedettebbek. Az Inter ugyan legyőzte a Chelsea-t, de az angoloknak az idegenben lőtt gól sokat segíthet, míg a Sevilla döntetlent ért el Moszkvában.
Az időeltolódás miatt ez utóbbi mérkőzést rendezték korábban, ahol a CSZKA Moszkva -7 fokban fogadta a Sevillát. Mivel az orosz bajnokság még szünetel, így a hazaiak nincsenek még játékban, ezért nagy kérdés volt a találkozó előtt, hogy ez mennyit számít majd. Nos, a katonacsapaton nem látszott a megilletődöttség, rögtön magukhoz ragadták a kezdeményezést és némi fölényre tettek szert, ami azonban teljesen veszélytelen volt az andalúz kapura. Főleg a télen igazolt japán Keisuke Honda volt aktív, ám ő sem tudott kapuba találni. Nem úgy Negredo a másik kapu előtt, aki a spanyolok első helyzetét gólra váltotta: Navas adott be keresztbe, egy védő megzavarta Akinfejev kapust, Negredo pedig a hálóba gurított. A gól után továbbra is az oroszok támadtak többet, ám sem Aldonyin, sem Honda nem találta el a célt.
A második félidő is a japán középpályás helyzetével kezdődött, ettől eltekintve azonban a Sevilla biztosan őrizte előnyét. Egészen a 66. percig, amikor Gonzalez jó 27 méterről lövésre szánta el magát, a labda pedig a hosszú felső sarokban kötött ki. A chilei vélhetően duplán örülhetett a találatnak, mivel korábban két évet töltött a Betis Sevillánál. De akkor nem sikerült a városi rivális kapujába találnia.
Bár az egyenlítő gól után Necid a győzelmet is megszerezhette volna a CSZKA-nak, ám ezt Palop bravúrral megakadályozta, ezzel pedig a Sevilla igen kedvező helyzetben várhatja a három hét múlva bekövetkező visszavágót.
A nap (és az egész forduló egyik legnagyobb) rangadóját azonban Milánóban rendezték, ahol az Inter a Chelsea-t fogadta. A meccs, a hatalmas tét és a presztízs mellett a két tréner számára különös fontossággal bírt: az olaszok edzője, Jose Mourinho korábban három és fél éven keresztül vezette a londoniakat, míg az angolok mostani mestere, Carlo Ancelotti nyolc éven keresztül edzette a fekete-kékek nagy riválisát, a Milant.
Kalou és Samuel csatája fotó: chelseafc.com
A találkozó elején Mourinhónak akadt oka az örömre, mivel Milito a 3. percben csúnyán beforgatta Terryt és megszerezte a vezetést. A gólra Drogba egy kapufával válaszolt, Ballack lövését pedig Julio Cesar védte, míg a másik kapu előtt Eto'o majd Maicon okozott némi kalamajkát. Ezzel fel is soroltuk az első félidő eseményeit, mivel az Inter kissé visszahúzódott és biztosan tartotta előnyét, míg a Chelsea nem akart kockáztatni.
A második félidőre egy némileg elszántabb angol gárda futott ki a pályára és ennek gyorsan meg is lett az eredménye: Ivanovics passzát Kalou csavarta a hosszú sarokba az 51. minutumban. Az egál azonban nem tartott sokáig, hisz hét perccel később Cambiasso szánta el magát lövésre a tizenhatoson kívülről: első kísérlete még egy védőről visszakerült eléje, a második löket azonban már csak a hálóban állt meg.
A hátra lévő fél órában igazából csak Cech kapus sérülését lehet kiemelni, ugyanis visszaállt az első félidőben megtapasztalt harci állapot: egyik csapat sem kockáztatott, így nem hogy gól, de igazán komoly helyzet sem alakult ki, leszámítva egy Lampard próbálkozást, amikor Julio Cesar bravúrral védett..
Bár egyik csapat sem kockáztatott sokat, az Inter, ha némi szerencsével is, de megérdemelten nyerni tudott, ugyanakkor Kalou gólja még sokat nyomhat a latban a visszavágón.